Legjobb cikkek

Nem új keletű látvány így október utolsó napjaiban, hogy a temetők környékén, de tulajdonképpen mindenhol, árusító sátrakban, földre terített fóliákon portékájukat kínáló koszorúárusok lepik el a várost.  Ugyancsak tapasztalható, hogy a hagyományos virágboltok mellett ilyenkor szinte minden üzlet a megastoroktól kezdve a sarki péküzletig hirtelen rájön, hogy mennyire jó üzlet, ha mindenszenteki koszorúkat árul- írja egy elkeseredett virágboltos  olvasónk.

Szakmabeliként nagyon felháborít mindez. Hiszen az egész évben virágüzletet működtető, szakmailag képzett és adót fizető vállalkozások elől veszik el az alkalmi árusok a forgalmat, a nagyobb bevétel, a nyereség lehetőségét.  A kívülállóknak fontos tudni azt, hogy ezek a boltok az év nagyobb részében minimális hasznot hoznak, gyakran veszteségesek. Néhány alkalom van (jelentősebb névnapok,húsvét, ballagások, mindenszentek, karácsony), amikor ez a veszteség kompenzálható, a vállalkozás összességében nyereséges, önfenntartó.

Furcsa hozzáállása ez az önkormányzatoknak. Egy hivatalosan működő, egész évben adót, esetleg bérleti díjat fizető vállalkozás mellé, köré oda engedik a ki tudja honnan érkező, helyben biztosan nem adózó, legfeljebb 1-2 hétre szóló bérleti díj bevételét fizető árusokat.  

‘És furcsa hozzáállás ez a vállalkozások működését nagyon is szemmel tartó hatóságoktól, hogy teljesen más profilú üzletek számára engedélyezik, elnézik azt, hogy az év egy kis részében teljesen idegen termékeket kezdjenek el árulni.

Vajon mennyire tiltakoznának ezek az üzletek, ha a virágüzletekben italt, pékárut, húst, vegyszereket, háztartási eszközöket árusÍtanának?

A tisztességes, szakmai tudással rendelkező, helyben adót fizető kereskedők nevében kérem a kedves vásárlókat, ne az első útjukba kerülő árustól vegyenek egy silány koszorút szeretteik sírjára!

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat a Facebook-on? Nem? ITT most megteheted. Köszönjük!

 

 

 

 

Eljött a megvilágosodás időszaka, a Főnök megmondta a tutit, „bérnyomás” van Közép-Európán, és ezzel a helyzettel valamit kezdeni kell. Például emelni a béreket szépen, meg adót csökkenteni, ilyenek.

Hurrá, nagyon örülünk, reméljük, hogy ettől városunk gazdasági mutatója az egekbe szökik majd, hamarosan unni fogjuk a kaviárt meg a méregdrága konyakot, és nem tudjuk, majd mit csináljunk jódolgunkban.

Ja.

Csak azt nem értjük, ez a felismerés, miért nem előbb villant be a kormányon lévő fejekbe. Miért vártak eddig, hogy pl a három műszakban dolgozók is épp hogy csak vegetáljanak a szemtelenül kevés fizetésükből. Ebből következően a cégekhez úgy kelljen beimádkozni a dolgozókat, vagy hatalmas plakáttal, amire pirossal rá van írva, hogy tizenöt százalékos béremelés, kérem szépen!

 

‘Élek a gyanúperrel, hogy megvárták az utolsó pillanatot a pozitív hírrel, azt, amikor már tényleg nem tehetnek mást, mert kiesik az éhes nép a szalag mellől.

 

Igazság szerint, hogy a bérekkel baj van, már sokkal előbb észre kellett volna venni, és szerintem észre is vették, csak éppen nem akaródzott változtatni rajta.

Ők kihozták a legtöbbet a dologból: hatalmas adóterhek, nagyon alacsony fizetés. Az emberek megvezetve szépen, ahogy a nagykönyvben meg vagyon írva.

Most, hogy kikerültünk a bóvli kategóriából, gazdaságtörténeti napot hirdetnek, azokra a hitelminősítőkre hivatkozva, akikre azt mondták régebben, hogy nem szabad komolyan venni őket.

Remélem, hogy ez az egész nem csak egy kommunikációs fogás, és gyorsan lepörgetik majd.

De tovább is van, mondjuk még? A több mint nyolc éve változatlan közszférában dolgozóknak, vajon mikor ígérnek ilyen béremelést, mert, az valahogy most is kimaradt.

 

‘Nem beszélve a közmunkásokról, akik normál nyolc órás munkát látnak el, tudjuk, mennyiért. Még leírni is szégyellem. Ez a hatalmas hazug ötlet - hogyan lehet spórolni a béreken, de javítani a munkanélküliségi mutatókon - rajtuk lett bemutatva. Őket vajon ki fogja kárpótolni, ki kér majd az egész társadalom előtt elnézést tőlük?

 

A bocsánat kérés helyett inkább dicsekednek, hogy négy százalékos lett a munkanélküliség, juhéjj, csak abból gyaníthatóan sokan közfoglalkoztatásban sínylődnek. Ez már alighanem a cinizmus legmagasabb foka.

Kíváncsiak leszünk, mikor látszódnak majd az intézkedések pozitív jelei városukban. Mikor történik meg, hogy elégedett ismerősökkel találkozunk az utcánk, akik normális fizetésért dolgoznak az ipari park valamelyik cégénél, és úgy érzik meg vannak becsülve.

Figyelünk.

Képzeletbeli sétánkat egy olyan parkkal folytatjuk, amit talán csak a környéken lakók ismernek.

 

 

Az idegen, arra járó autósnak, utasnak talán fel sem tűnik, hogy egy park mellett suhan el. A Rózsák tere Győr-Szabadhegyen, a József Attila út mellett húzódik egy háztömbnyi területen. A környékbeli családi házas környezetben nincs olyan fontos szerepe, mint a sűrűn beépített belvárosi, nádorvárosi részeken lévő régebbi és szebb parkoknak.

 

 

‘Fái is kisebbek, láthatóan nem igazán a tudatos tervezés szülötte e zöld sziget. Mintha a régi felhagyott gyümölcsöskertek egy része lett volna megkímélve a beépítéstől.

 

 

De ne legyünk negatívak, nyilván ez a park is fontos része annak a kevés zöld területnek, amelyek Győrt szebbé, élhetőbbé teszik.

 

 

 

Nem állhatjuk meg viszont, hogy ne írjunk pár sort a park észak-keleti sarkánál található Kalapos étteremről. Nem különösebben szép, nem is túl nagy a családi házból kialakított kis vendéglő. De az biztos, hogy a város egyik legjobb konyhája üzemel itt:  nagy választék, méretes adagok, barátságos árak, és professzionális kiszolgálás. Ha szeretne egy jót ebédelni, látogassa meg bátran. Nem fog csalódni.

Frankón.

Országszerte gyertyagyújtásokat, koszorúzásokat, az Országházban konferenciát is tartanak ma, az október 6-ai nemzeti gyásznapon az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverését követően Aradon kivégzett tizenhárom vértanúra, és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosra, Magyarország első felelős miniszterelnökére emlékezve.

 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét. Október hatodikát a kormány 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánította.

címlapfotó: visitgyula.hu

A Győri Balett Rómeó és Júlia c. balettjét Vámos György koreografálásában 2016. október 8-án mutatják be a Győri Nemzeti Színházban. Szanyi Tamás Mercutio szerepében lép színpadra, a címszerepekben Berzéki Melinda és Daichi Uematsu lesz látható.

 

mti/Boldogulj Győrben

 

Győr független színházi társulatai októberben sem pihennek. Az Import Impró Társulat slammerekkel együttműködve készít előadást, majd utána a hírek szerelmeseinek kedveskednek egy Nyúzzal! A RÉV SzNT pedig Molnár klasszikusának feldolgozását hozza el ismét a Rómer Házba.

Offmedia /Boldogulj Győrben

 

 

Szeretnénk végigjárni olvasóinkkal Győr parkjait, mert kevés van belőlük, kicsik, és nagyon  szeretjük őket. Elsőként az egyik legrégibb, és sokak kedvelt parkjával kezdjük, az Erzsébet-ligettel.

 

A Nádorvárosban található egykor  jelentős kiterjedésű park létesítésének gondolata 1899-ben vetődött fel a készülő városrendezési tervben. Az 1930 körüli terven még az eredeti méretben látható. Az eredeti fásítás főleg gesztenyefákból állt, ezt egészítik ki egyéb fajok, nyárfák, feketefenyők, platánok, juharok, hársak.  1937-ben a Magyar út – Szent Imre út sarkán lévő részt leválasztották és beépítették. Itt áll most a Szent Imre templom tömbje. 1965-ben építették meg a liget ellenkező sarkába a víztornyot.

 

 

“A szocreál építészet igazi szörnyszülöttje a park közepébe épített betondoboz, az Erzsébet-presszó.  Újabb jelentős terület veszett el a parkból az Erzsébet ligeti óvoda megépítésekor.

 

A park egy részébe a hetvenes években kresz-parkot építettek. Bár a sok aszfaltozott út nem szép, a ligetnek kétségkívül egyik vonzó “attrakciója” a ma is működő kölcsönzővel együtt. A liget a legnagyobb veszteséget akkor érte meg, amikor a nyugati részét, majdnem a park felét, a kórházhoz csatolták a víztoronnyal együtt.

 

A terv az lehetett, hogy a betegek majd itt fognak pihenni, sétálni a szabad levegőn. De fotóinkon látható, hogy kerítéssel kettévágott park kórházhoz tartozó része ápolatlan, semmire sem használt terület. Ugyanakkor nagyon hiányzik a ligetből. Mert a maradék rész most már tényleg nagyon kicsi. Alig fér el a Kresz-park és a kerítés között egy apró játszótér. A történeti tényekhez tartozik, hogy az Erzsébet liget szétdarabolása, megcsonkítása nem a mai, hanem az előző generációk, és a mindenkori városvezetés bűne. Sőt. A maradék rész igazán szép!

 

Persze a bokrok alá azért ne nézzünk be, mert ott már halomban áll a szemét. Vajon ki fogja eltakarítani? És ki fogja rendre tanítani, fegyelmezni azokat, akik így tisztelik meg ezt a szép helyet?

 

 

“Érdemes lenne a kórháznak láthatólag felesleges, elhanyagolt területet visszaadni a ligetnek. Visszaadni a pihenni, felüdülni vágyó győrieknek, játszani, labdázni, szaladgálni vágyó gyerekeknek.

 

Végigjárjuk olvasóinkkal Győr parkjait, mert kevés van belőlük, kicsik, és nagyon szeretjük őket. Cikksorozatunk második részében a Malom-ligetbe látogatunk.

 

A Malom-liget úgy bújik meg a régi, de még ma is igényes nádorvárosi tömbházak között, hogy szinte fel sem tűnik, amikor néhány lépéssel átvágunk rajta. Pedig érdemes megállni, pihenni kicsit a padokon. 

 

 

’A park ténylegesen nem nagy alapterületű, de arra azért elég, hogy a gyerekek biztonságos körülmények között tudjanak játszani, szaladgálni kicsit.

 

Az elmúlt években kicserélődtek a padok, a szabadtéri játékok. Szépen karbantartott a fű, a bokrok és fák. Szemét is csak elvétve látható.

 

Talán csak az aszfaltozott, kerítéssel leválasztott, kézilabda/focipálya lóg ki az összképből. Biztosan szükség van ilyen dühöngőkre is, ahol a kamaszok kedvükre sportolhatnak, de a kerítés, az aszfalt elrondítja a parknak ezt a részét.

 

Viszont ez úton is gratulálunk a Rob-Roy whisky bár tulajdonosának, tervezőjének! A park sarkába épített szocreál, eredetileg élelmiszerboltként funkcionáló épületből érdekes, szimpatikus vendéglátóhelyet sikerült kialakítaniuk.

 

Egy kéréssel fordulunk olvasóink felé: Aki ismeri a Nemzetőr utca - Corvin utca térségében épült négyszintes régi tömbházak történetét, írjon nekünk róla.

Különleges részei ezek Nádorvárosnak!

 

F.J.

 

 Az illegális hulladéklerakásnak sajnálatos módon nagy hagyományai vannak kis hazánkban. Ennek egyik reprezentatív példája térségünkben a Mosoni Duna partján a Gyárváros és Likócs között húzódó terület.

 

Az új Audi aréna közelségében elhelyezkedő területre a RÁBA gyár a kezdetektől fogva egészen a megszűnéséig hordta az öntödei salakot. Az amúgy kiváló minőségű anyagban – ebből készítik a salakos teniszpályákat – sok a hulladékvas, ellenben nem sugároz, mint a kohósalak.

 

 

Jobb helyeken az ilyen depókat felszámolják, leginkább üzleti alapon, mert a vasat és a salakot is lehet hasznosítani, de ezt a területet a vállalat megszűnése után belepte a gaz, majd bozótos, kisebb erdős foltokkal tarkított „senkiföldje” lett belőle.

 

 

Ráadásul ide telepítették a szennyvíz-átemelő művet, ami a város teljes, a Mosoni-Dunától délre eső részén keletkező szennyvizét tolja át egy csövön a Duna másik oldalára telepített tisztító üzembe, és ez ad egy jellegzetes, mondhatni „markáns” szagot a környéknek. Ide aligha akarna bárki lakóházakat, vagy bármilyen ember használta dolgot építeni. Pedig közel a városközpont, és ott a Duna-part, ami nyilván értékessé tehetné ezt a részt.

 

 

’Mostanában csak az illegálisan szemetelő gazemberek járnak erre a területre. Rajtuk kívül még a hajléktalanok fedezték fel maguknak a senkiföldjét: téliesített kunyhó áll a területen, még házőrző kutya is csahol a kalyibák között - otthonosan berendezkedtek itt. 

 

De a terület nagy részére, az úttól messzebb még ők se szívesen mennek be. Senki nem tudja, milyen gödrök, csapdák vannak a benőtt salak és törmelékdombok között. Ezt a salakdepót, szeméttelepet a szocialista ipartól örökölte a város, de úgy néz ki, az unokáink is öröklik majd tőlünk. Nehéz felfogni, hogy az épp regnáló városvezetésnek miért nem tűnt fel eddig, hogy miért nem zavarta és zavarja a politikusok szemét ez az elfelejtett terület, ami az évek múlásával csak egyre nagyobb lesz.

 

 

‘Külön szemét-város nő majd ki a földből Győr mellett, akár a fantasztikus filmekben. De ki akar majd egy hatalmas szemétkupac mellett lakni?

 

 

Hirdetés