A Gézengúz Alapítványt Dr. Schultheisz Judit alapította 1990-ben Budapesten.  A 90-es évek elején egy konferencián ismerkedett meg a doktornő és a gyógytornász- gyógypedagógus Kovácsné Lengyel Mónika. Eltervezték, hogy megteremtik a győri, Győr környéki koraszülött, idegrendszeri sérült, fejlődésben visszamaradott gyermekek és családjuk részére a családcentrikus, koragyermekkori egészségügyi ellátás lehetőségét.

 

Egy nagyon fontos kitüntetésben részesült az Alapítvány. Megkapta az Etikus Adománygyűjtő szervezetek kitüntetést.

 

‘Nagy büszkeséggel tölt el, hogy felvett tagjai közé és Etikus Adománygyűjtő Szervezetté nyilvánította a Gézengúz Alapítványt az ASZÖT, az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete.

 

A testület a civil szektorba vetett bizalom megerősítésének céljával alakult meg 2012-ben, és e célból készült el az Adománygyűjtő Szervezetek Etikai Kódexe, melyet az ezt elfogadó szervezetek magukra nézve kötelezőnek fogadnak el. Az Etikai Kódex fő sarokpontjai a hitelesség, törvényesség, átláthatóság és nyilvánosság. A kezdeményezéshez bármely civil szervezet csatlakozhat, aminek működése megfelel a kódexben foglaltaknak.

 

Az Önök célkitűzése, hogy segítséget nyújtsanak az újszülöttektől egészen a 6 éves korú fejlődésben visszamaradt, koraszülött gyermekek számára. Melyek azok a gyanús tünetek, amely esetében a szülők feltétlenül forduljanak az alapítványhoz?

Csecsemőkorban, egy éves kor alatt:  önszabályozás gyengesége (pl. alvási, etetési nehézségek),  a figyelem és kapcsolattartás  hiánya esetén. Ha 3 hónapos kor után a baba tárgyért nem nyúl, ha kezébe adjuk és nem tartja meg, vagy görcsösen szorítja, a test két felének mozgása nem összehangolt.

1-3 év között: ha beszéde elakad, egyhangú és nehezen érhető. Nem épít játékokból, nem utánoz, ha nagymozgásai ügyetlenek, nem tud guggolni vagy lábujjhegyen közlekedik. Bokája bedől, gerince nem egyenes, mellkasa nem szimmetrikus.

3-6 éves korig: figyelme 5-10 percnél tovább nem köthető le, erősen beszédhibás, szókincse szegényes, nem rág, kanalat nem fog, kétkezes, egyensúlyi helyzetekben ügyetlen, mozgása darabos, irányokat, formákat nehezen ismer fel, színfelismerés az alapszínekre sem alakult ki, nem szobatiszta.

Itt csak egy-egy kiragadott gyanújelet soroltam fel. A több szakember (neurológus, pszichológus, gyógytornász, gyógypedagógus) részvételével történő szűrés, vizsgálat, diagnosztika feladata ezeknek az állapotoknak mélyebb elemzése és értelmezése.

 

Központjuk évente közel 800 gyermeknek segít. Milyen támogatásokból tudják biztosítani működésüket?

Az Alapítvány állami támogatásban csak igen kis mértékben részesül, ezért munkánkhoz nélkülözhetetlenek a külső támogatások, adományok. Ahhoz, hogy évről évre a hozzánk folyamatosan növekvő számú beutalt gyermeket és családot el tudjuk látni, komoly összefogásra, támogatásra van szükségünk. Büszkék vagyunk rá, hogy idén az Alapítványt megválasztották "Etikus Adománygyűjtő Szervezetnek". Jelenleg csak támogatásokból tudjuk beszerezni a szükséges felszereléseket, és nélkülözhetetlen eszközállományunkat.

 

Számos olyan játékos fejlesztő programmal várják a kicsiket és szüleiket, mely mind most mind a későbbiekben hasznos lehet számukra. Ilyen a Győrben is alkalmazott idegi rendellenességek vízben végzett kezelése is. Mondana pár szót arról hogy ez miben segíti a fejlődésben visszamaradt gyermeket? Mennyi idő alatt érhető el javulás?

A  „kádas program” (Neuro-hidroterápia 1) nemzetközileg is elismert program csecsemőknek, 16-20 hetes korig. Vízi körülmények között biztosítjuk az elemi mozgásminták gyakorlását, a tudatos légzés-visszatartás tanítását, továbbá s egyszerre több érzékszervre ható inger egyidejű alkalmazását. A módszer rendkívül hatékonyan befolyásolja az idegrendszer érését, javítja a gyermekek izomtónusát, hőszabályozását, mozgáskészségét, és összehangolását. Serkenti a testi és szellemi fejlődését. A mozdulatokat az Alapítványban történő gyakorlás után, a szülők végzik a gyermekekkel, az otthoni fürdőkádban. Az ismerős környezet a gyermek számára biztonságot jelent, bevonjuk a családtagokat, ami a család összetartó erejét erősíti. Az első 5 hónap után a kisgyermekek csoportos uszodai foglalkozásokon vesznek részt.

A csoportos mozgásfejlesztés (Neuro-hidroterápia 2) során kihasználjuk a víz előnyös fizikai, kémiai és pszichés hatásait. A vízben a felhajtóerő miatt a mozgások könnyebben, folyamatosabban és harmonikusabban kivitelezhetőek, mint szárazföldön. A meleg víz hatása is kedvezően befolyásolja a gyermekek izomtónusát. Az érzékelés pereméről érkező gazdag ingermennyiség óriási lehetőséget ad a központi idegrendszer szabályozó működésének a létrejövő mozgás pontosításában, finomításában és a testtartás javításában. Mozgásfejlesztésünk célja a gyermek hibátlan mozgásfejlődésének támogatása, harmonikus, összehangolt  mozgásának kiépítése. Figyelünk a nagymozgások és finommozgások harmonikus fejlesztésére, az egyensúly, és a vízbiztonság kialakítására. Rendkívül sok életkornak megfelelő játékhelyzetet kínálunk, amivel felébresztjük, és szinten tartjuk a gyermek  érdeklődését és mozgásigényét. A javulás nagyban függ a gyermek korától, mozgásállapotától és a mentális érettség  szintjétől, az eltérés súlyosságától.

 

Tevékenységük az országban a korai terápiák intézményrendszerének egyik alappillére. Mik a távlati céljaik Győr városában?

 

‘A családközpontú kora gyermekkori  segítség egy nagyon összetett szakmai tevékenység, mely állandóan változik. Újabb és újabb diagnosztikai eljárások, terápiás eszközök és módszerek jelennek meg.

 

Ezen változások, fejlődések mellett Alapítványunk törekszik a folyamatos, minőségi ellátás biztosítására. Ez egy többtényezős, nehéz háttérmunka. Az érintettek ellátása csak egy összetett,  egységes elvek mentén rendezett terápiával valósítható meg, a szakorvosi és nem szakorvosi ágazat együttműködésével.

 
Milyen tanácsokat adna azon szülőknek, akik koraszülött gyermeket hoznak világra?

A koraszülött gyermekek esetében nem lehet elégszer hangsúlyozni az eltérések korai felismerés és fejlesztés jelentőségét. A korai születés akkor is rizikótényezőt jelent, későbbi problémákat (egyensúlyzavar, mozgáskoordináció, tanulási nehézség, viselkedészavar) illetően, ha egyébként a pici baba "nagyjából" hasonló életkorban érte el a fejlődés lépcsőfokait, mint időre született társai, ill. csecsemőként, kisdedként nem volt tapasztalható maradandó sérülés. Ha már a kórházban kiderül, hogy a babádnak maradandó sérülést okozott a korai születés, akkor mielőbb el kell kezdeni a sérülés területenkénti korai fejlesztést és rendszeres kontrollokkal ellenőrizni annak eredményességét.

Komplex kivizsgálásnak, betegségfelismerésnek és ellátásnak több fejlődési területre kell kiterjednie: a mozgás-, a beszéd-, az értelmi fejlődés, szociális, érzelmi fejlődés, látás-, hallásfejlődés, viselkedésbeli eltérésekre. A kora gyermekkori intervenció több szakember együttműködését, több módszer, sokféle technikák, eszközök használatát teszi szükségessé. Nem egyfajta módszert követünk, hanem minden esetben a gyermek szükségléteinek megfelelően, az egyes módszerek elemeit illesztjük össze, a leghatékonyabb fejlődés érdekében. Az elemek közül egészen egyedülálló, és a terápia sarokelemének számít az Alapítványnál az előzőekben említett ”kádas program”. Hisszük, hogy a korai ellátás során fontos a szülők gyors felvilágosítása.

Címlapfotó: Génezgúz BabaAkadémia

 

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebook-on? Nem? ITT most megteheted. Köszönjük

A 43 éves Katus Attila nagyon sok mindenben kipróbálta magát, mielőtt profi aerobic oktató lett.  Húsz  éves oktatói múlttal rendelkezik, és számos embernek ő jelenti az erőt a legizzasztóbb pillanatokban, amikor már úgy tűnik az akaraterő kevés. November elején Győrbe látogatott, vele beszélgettünk.

 

 

A sport iránti elkötelezettséged az úszással kezdődött. Jelenleg életmódtanácsadással, személyi edzéssel és aerobic oktatással foglalkozol. Miért érezted úgy, hogy tovább kell lépned ebbe az irányba?

 

 

Az ember nem gondolkozik előre, hanem a lépések egymást követik.  Gyerekfejjel nem sokat tudunk még az életről. Szerettem a vizet, és a szüleim is a sport szeretetére neveltek. Később a sok úszás monotonná vált számomra, ezért inkább focira váltottam. Nagyon szerettem ezt a sportot is, mivel későn érő típus voltam és társaim magasabbak voltak nálam csapatkapitányból cserejátékos lettem. Amikor gimnáziumba kerültem ismét fordulat következett. Ekkortájt kezdtem el kézilabdázni a Pécs színeiben. Elkerültem a szegedi egyetemre, ahol elvették a kedvem és az önbizalmam, ekkor csöppentem bele az aerobic világába. Szegedről visszakerültem a pécsi egyetemre testnevelés- angol szakra, elmentem egy csoportos edzésre, és már akkor nagyon megtetszett.

 

 

 

Fotó: solymaronline.hu

 

 

Miben más az aerobic mint más sportok? Miben látod legfőbb különlegességét, szépségét?

 

 

Nagyon szerethető és intelligens sport, már akkor is ezt gondoltam, amikor elkezdtem, és először voltam egy baráti társasággal edzésen. Emellett viszonylag gyorsan jöttek a sikerek. Nyitott vagyok az új dolgokra, ami tetszik, azt igyekszem kipróbálni. Vonzott a színpad, és hogy milyen lehet fent lenni, spárgát, valamint gyakorlatokat csinálni. Ez nem tudatos döntés volt, csak az élethez való hozzáállásom megnyilvánulása. Mindebből következett, hogy edző lettem, amikor befejeztem az élsportot.

 
 

Mi az első lépés, mikor elkezdesz valakivel „dolgozni”?

 

 

Első a beszélgetés, ugyanis az alapján tudok dönteni, hogy milyen módon foglalkozzak vele a későbbiekben. Fel kell mérni a tudását, a motivációs szintjét. Van is egy programom, ami a honlapomon elérhető. Azért is hoztam létre, hogy azoknak is tudjak segíteni, akikkel nem vagyok napi kapcsolatban. Fontos tudnom, hogy mennyi stressz éri, illetve vannak-e lelki problémái, hogyan és mennyit alszik. Akkor tudok neki segíteni, ha elegendő információm van róla. Az első óra mindig olyan, mint egy baráti beszélgetés, és ezután következhet a munka.

 
 
Sokszor mondják, hogy nem elég az elhatározás, szükség van rengeteg akaraterőre is. Te vagy az az ember, aki példát és utat is tud mutatni. Mi a sikered titka?

 

 

Szeretem, amit csinálok, és úgy gondolom, hogy ez az én utam. Sokszor érzem, hogy erre születtem, mert tudom hogy ez az a terület, amiben igazán ki tudok teljesedni, és a maximumot tudom nyújtani. A tapasztalatom szerteágazó, és nem vagyok sarokba szorítható, ugyanis elég széleskörűen rálátok erre a sportra. Van elméleti, valamint gyakorlati tapasztalatom is. Ez nagyon jó érzés, és én 1993 óta ezt csinálom szívvel-lélekkel. Ez  még csak egy állomás, még nagyon sok tervem van. Az elején talán még kissé száraznak tűnik mindez, de később azt kezded érezni, hogy fantasztikusan izgalmas. Járok edzéseket tartani országszerte, most is egy turné keretein belül érkeztem Győrbe. Minden egyes alkalom egy lelki, valamint testi utazás. Így teljes az életem.

 
 

Mi az, ami miatt az utolsó legizzasztóbb pillanatban is kitartanak és végül elérik céljukat? Véleményed szerint mennyi idő kell ahhoz, hogy valaki tényleges eredményt érjen el valaki az alakformálásban?

 

 

Ameddig nem érezzük jól magunkat sportolás közben, addig nem születhet tényleges, szemmel látható eredmény.

 

‘Nagyon fontos az, hogy  nem életmódot váltunk, hanem életmódot változtatunk.  A kettő között lényeges különbség van. A változtatás titka, hogy bizonyos étkezési szokásaink módosulnak, és sportolunk, míg a változás  180 fokos fordulatot nem vesz.

 

Ez nem szokott sikerülni általában. A változtatásban lehetnek apró dolgok is, mint a több alvás és folyadékfogyasztás, vagy, hogy minden napunkat reggelivel indítsuk. Az is lényeges lehet, hogy többet legyünk szabad levegőn, és rendezzük emberi kapcsolatainkat. Plusz a reális célkitűzés és helyzetfelismerés, valamint hogy szembenézzünk gyengeségeinkkel. Nem tartom jónak, ha olyan területtel foglalkozunk, amiben eleve erősek vagyunk. Nem szégyen, ha az ember valamiben nem jó. Az erő az, ha valaki egy nem teljesen tökéletes a testtel lemegy az edzőterembe és kérdez, hogy fejlődhessen.

 
 

Fotó: pecsma.hu

 

 

Tapasztalataid szerint, hogyan lehet kimozdítani az embereket és meggyőzni őket, hogy mozogjanak és éljenek egészségesebben?

 

 

Amíg az életmódváltást kényszernek érzik, csak  addig csinálják, amíg tart  az akaraterejük. Fontos, hogy mindig annak álljunk neki, amire képesek vagyunk, ne tűzzünk ki irreális célokat, és adjunk magunknak időt mindenre. Nem kell a legnagyobb problémákkal szembenéznünk rögtön. Akár a hegymászásnál, ne a legmagasabbal kezdjük, mert az nagy valószínűséggel úgysem sikerül, amíg nincs meg az a szint, ami szükséges hozzá. Képesek vagyunk változni, és alkalmazkodni minden körülményhez, kivéve, ha valamire azt mondjuk, soha. Ugyanúgy, ahogy megtanultunk magyarul beszélni, úgy ezt is meg tudjuk tenni. Mindenki bízzon magában és ne a kanapén üljön, vagy egy sarokban gubbasztva, mert addig nem tudhatja meg, mi rejlik benne.

 
 

Van-e esetleg olyan személy, aki járt az óráidra és ma már neki is a sport az élete? Tudomásod szerint lett-e valakiből a későbbiekben személyi edző úgymond általad, a te hatásodra?

 

 

A siker titka, hogy szeresd az embereket, és higgy abban, amit csinálsz, valamint az idő, és a szorgalom. Kell valami olyan energia és barátságos természet, ami vonzza az embereket. Sok ember lett már sikeres oktató, szakember vagy élsportoló a későbbiekben. Tudom mi a beszélgetések ereje és érzem, mikor lépnek egyet előre és pozitív irányba befolyásolom őket.

 
 

Mi az amit ki kell iktatni az étrendünkből?

 

 

A kiiktatás szót nem szeretem, mert nem gépek vagyunk, hanem emberek.

 

‘Törékenyek, gyarlók, és vannak hibáink. Ha valamit kizárok az életemből, egy ideig talán bírom, de hosszútávon ezt nem lehet folytatni. Inkább azt mondom, hogy ami nem támogatja az egészségünket, abból ritkábban és kevesebbet.

 

Természetesen vannak olyan káros dolgok, mint a dohányzás, vagy az alkohol, amire nem kéne rászoktatni magunkat. Ha ez mégis megtörténik, akkor a lehető legritkábban. Ha lehet, legalább idáig jussunk el. A 80%-os eredmény az már nagyon is jó lehet, nem kell mindig 100%-osnak lenni, de nem álljunk meg 50%-on. 5-ből 4-szer együnk egészségesen, és menjünk el edzeni ugyanennyi alkalommal. Így kezelhető az élet, így nem esünk vissza. Inkább kevesebbet, de ha lehet, akkor azt rendszeresen.

 

 

Mit üzennél azoknak, akik még nem vettek részt személyesen az edzéseiden?

 

 

Nagyon hiszek a személyes találkozókban, így azt javaslom, aki teheti, az jöjjön el az edzésekre, főleg, ha éppen az ő városában zajlik. Fontos hogy megszerettessem a testmozgást és az egészséges életmódot, minél több emberrel. Mindenki fedezze fel magában a csodát, és bízzon erejében. Mind egyformák vagyunk, csak abban rejlik a különbség, hogy milyen döntéseket hozunk, és ez milyen hatással van az életünkre.

 

B.Zs

 Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat a Facebook-on? Nem? ITT most megteheted. Köszönjük!

 

 

Interjú Járai Mátéval

 

37 éves kora ellenére rendkívül sikeres, Jászai Mari-díjas színész, a Győri Nemzeti Színház népszerű tagja. Egy országos, a színházba járást népszerűsítő kampánysorozat arca. A művésszel a színház büféjében ültünk le beszélgetni.

 

Már fiatalon megmutattad tehetséged. Nem vetett árnyékot a pályádra, hogy egy legendás rendező Maár Gyula és egy színészikon, Törőcsik Mari unokájaként kellett bizonyítanod?

Azt gondolom, hogy azért nem, mert erről hosszú ideig nyilvánosan nem beszéltem. Mari mamát, ahogy a családban Törőcsiket szólítom, mikor már elég komoly sikereket értem el a színpadon, akkor kérdeztem meg, beszélhetek-e a rokonságunkról. Addig én sem szerettem volna ezt nyilvánosságra hozni, amíg nem tettem le valamit az asztalra. Azt gondolom, árnyékot semmiképpen nem vetett a karrieremre. Büszke voltam rájuk, és mára már emelt fővel mondom, hogy ilyen felmenőim vannak, de úgy érzem, hogy semmiben sem hátráltattak a rokoni szálak.


2010 óta vagy tagja a Győri Nemzeti Színháznak. Hálás közönség a győri? Mi az itt játszott szerepeid közül a legkedvesebb számodra?

Nagyon hálás közönségnek tartom a győrit. Öt év után a Szegedi Nemzeti színházból kerültem Győrbe, előtte pedig Budapesten játszottam különböző színházakban. Ha össze kéne hasonlítom Szegedet és Győrt, akkor úgy fogalmaznék, hogy Szegeden valamivel befogadóbbak. Merészebben lehet például egy-egy előadást bemutatni. Úgy gondolom, a győri közönség némileg konzervatívabb, viszont sokkal közelebb szeret kerülni a színészeihez, mint a szegedi teátrumban. Ott sokadik szerepem után vártak meg először az előadás után.

 

 ‘Győrben már az első este után szerettek volna személyesen megismerni a Kabarét követően.  Amíg élek, tudatomba vésődött a bemutatójának dátuma, 2010.május 5-e. Ez volt az első este, amikor a győri közönség elé álltam, csodálatos emlék.

 

Nehéz egyetlen szerepet kiválasztani a sokból, ami igazán fontos, de a legtöbb szakmai sikert a Kripli hozta számomra, amit 2-3 évvel ezelőtt mutattunk be. A Jászai Mari- díjat is ez a szerep hozta meg. A Törőcsik szokta azt mondani, ha volt öt jó estéd a pályán, akkor már megérte. Úgy érzem már szinte el is értem.

 



Több díjad is van, és fiatal korod ellenére nagyon sikeres vagy. Hova lehet innen tovább fejlődni? Mik a további karrier és szerep álmaid?

 

Ezek a díjak valóban nagyon jól esnek az embernek, de semmire sem jogosítják fel. Úgy gondolom, hogy minden egyes próbafolyamatban elölről kell kezdeni, akár van Jászai-díjad, akár nem. Egy ilyen díj annak az összegzése, hogy a szakmádat államilag is elismerték. Egészen fantasztikus érzés. Már gyermekkoromban is azt mondtam, hogy Jászai Mari -díjas színész szeretnék lenni. Nekem ez különösen fontos volt, ugyanis nem a Színművészeti Egyetemen végeztem, és azzal, hogy elnyertem, tulajdonképpen egyetemi diplomát szereztem. Így nem kell attól félnem, hogy nem számítok a végzett színészek közé. Persze nem csak ez számít. Ha Isten adta tehetsége van egy festőnek, akkor kiteszem a falra a képét. Tovább fejlődni mindig lehet, akár színházon belül is. Újabb rendezőkkel együtt dolgozni, vagy kollégákkal másmilyen kontextusban találkozni egy-egy darabban.

 

‘Olyan népszerűségre vágyom, ami egy város falain is túlléphet. Nagy álmom a filmezés. Most lehetőségem is nyílt mindezt kipróbálni. A színház mellett szükségem van egy olyan fórumra is, ami egy kicsit népszerűbbé, vagyis inkább ismertebbé tesz.  A győri közönségtől rengeteg szeretet kapok. Náluk hálásabb közönséget keveset ismerek.


Budapesten születtél, de hat éve Győrben játszol. Ingázol Győr és Budapest között, vagy itt is élsz? Hogyan sikerült beilleszkedned a társulatba? Szövődtek ez idő alatt barátságok?

 

Természetesen szövődtek, tehát vannak számomra nagyon fontos emberek, akik egy életen át el fognak kísérni. Mindenkivel jó a kapcsolatom a színházon belül.  Nyilván vannak olyanok is, akikkel sokkal szívesebben állok színpadra. Az élet valahogy mindig úgy hozta, hogy a partnereim azok lettek, akikkel civilben is közel álltunk egymáshoz.  Egy-egy munka során egészen érdekes barátságok születhetnek.  Győrben csak akkor vagyok, ha előadásom és próbám is van egyszerre. Olyankor a színészházban alszom. Más esetben előadás előtt érkezem a városba, és utána haza is megyek.  Nagyon szeretek itt lenni, de sokszor hazavágyom a családomhoz.

 

Szerinted miben rejlik egy darab sikere?

Mi mindig arra törekszünk, hogy hatalmas siker legyen, azonban ez nagyon sok mindenen múlik. Egyrészt a szereposztáson, a rendezőn, a közönség hangulatán.  Hasonló ez, mint a főzés. A lényeg a fűszerezés. Mindenki mindent belead, de lehet nem lesz a darab olyan sikeres, mint vártuk. Van, hogy hatalmas irodalmi művekből nem lesz kirobbanó siker, és kisebbekből pedig igen, mert a rendezés és színésznek által nagyon jó lett. 90%-ban a szereposztáson múlik a sikere.


Vannak különbségek a vidéki és pesti társulatok között?

Nyilván vannak. A vidéki társulatokban játszó színészeket egy bizonyos régió ismeri. Remélem azért, hogy a Jászai Mari-díj kapcsán többen tudják, hogy színész vagyok.  A pesti színészeket a szakma (kritikusok) valószínűleg jobban ismerik, de azt gondolom kvalitásbeli különbségek nincsenek. Régebben „ büntetésnek” számított vidéki színésznek lenni, de már ez közel sincs így. Zseniális fővárosi színészek is elmennek vidékre játszani. Abban van különbség esetleg, hogy a pesti színházak eléggé műfajspecifikusak (zenés, prózai). Vidéken pedig mindenféle műfajban jeleskedni kell (operett, musical, próza).  

 

Téged választottak a Színházba mentem arcának. Szerinted ez minek köszönhető?

Amikor Vidnyánszky Attila felkért a Színházba mentem kampányra, nagy öröm volt számomra. Hallott rólam, és Törőcsik Marival való rokonság miatt lehetett az, hogy rám keresett és kiválasztott. Nagyon jó csapat jött össze. Színészként estéről-estére a legjobbat kell kihoznom magamból. Arra buzdítani az embereket, hogy szeressék a színházat, nincs ennél nemesebb feladat.

 



Milyen terveid vannak, illetve van- e olyan szerep, amit szívesen eljátszanál a közeljövőben?

Ember tervez, igazgatója végez. Valamennyire irányíthatom, mégis sokszor éreztem úgy, a karrierem a szerencsés véletlenek sorozata, ami ehhez a pályához kell. Most a harmincas éveim vége fele kezdtem azt érezni, hogy apránként helyükre kerülnek a dolgok. Most bejött egy filmsorozat. Új embereket ismeretem meg. Fontos jelen lenni, hogy a nézők, a kollégák, és a szakma lássanak.

 

Beszélnél a filmről? Mikor lesz a premierje? Miről fog szólni?

A Comedy Centralon október 24-én. Nem leszek benne minden részben. Tömény történelem a magyar címe. Drunk history-ból szabadon fordítva. Ez egy olyan komédiasorozat, ahol történelmi sztorit mesélnek el híres emberek, korhű maszkban, viszont a narráció a spicces híresség narrációja. El fogom játszani Vörösmarthy-t, Zrínyi Miklóst, államalapítónkat István királyt, Mária Teréziát. Szóval, aki teheti, nézzen bele október 24-én a Comedy Centralon.



Kedveljen minket a Facebook-on!

 

Hatodik éve fogad pszichiátriai betegeket nappali ellátásban a Baptista Szeretetszolgálat egyik intézménye. Számukra minden egyes nap új kihívást hoz, hiszen feladataik és az előttük álló nehézségek rendkívül összetettek. Ezért jelent sokat minden segítség: így az AUDI multinacionális vállalaté is - írta a babtist.hu

A Baptista Szeretetszolgálat Napközi – Pszichiátriai Betegek Nappali Intézménye ellátási szerződésben áll Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatával, ellátottait Győr város területéről fogadhatják, teszik ezt 2010 júniusa óta a kisbácsai városrészben, a Ladik utcában.

– Fő feladatunk a pszichiátriai betegek napközbeni ellátása – mondja Soósné Domján Adrienn, aki három év terápiás munka után ez év januárban vette át az intézmény irányítását. Ketten segítik munkáját: Borov Mária, mint terápiás munkatárs és Dombóvári Anita személyében, aki intézményi takarító és “mindenes”. Két szociális munkatárs és egy technikai dolgozó: tehát három nő látja el a feladatokat, egymást kiegészítve, ha kell pótolva, kiváló csapatot alkotva. – Szabadidős programokat szervezünk, igyekszünk a mindennapokat hasznos és tartalmas elfoglaltságokkal kitölteni, álláskeresési és életvezetési tanácsokat adunk csoportosan és egyéni esetkezelés formájában is. Önismereti foglalkozásokat tartunk, átbeszéljük a családi problémákat és mindazt, amivel ellátottaink saját életük buktatói és fordulói során találkozhatnak.

Adrienn hangsúlyozza, hogy a Napközi szociális intézmény – szociális szakemberekkel-, igyekeznek tehát a szociális munka eszközeivel segíteni az ellátottaknak. A fő céljuk az, hogy megelőzzék a gondozott állapotának rosszabbodását, azt, hogy a beteg ismét kórházba kerüljön.

– A hozzánk járó pszichiátriai betegek egy része betegségéből adódóan a környezetétől teljesen elszigetelődve élt, nem mert nyitni a társadalom felé, nem voltak barátaik. Néhányuk szociális fóbiával küzd, ezért nem szívesen hagyja el otthonát. Mindezt figyelembe kell vennünk. Egy pszichiáter szakember segít nekünk a mindennapokban szakmai tanácsaival, hiszen a pszichiátriai betegségek széles spektrumával találkozunk nap mint nap, s ehhez kell a megfelelő szolgáltatásokat igazítanunk.

Napi szinten 15 fő ellátására van lehetőségük, többen közülük már a kezdetektől látogatják az intézményt, de mindig vannak újabb és újabb jelentkezők. A szolgáltatást mindenki igényének megfelelően veheti igénybe, akár napi szinten, akár csak egy-egy program erejéig. A Napközibe járók betöltötték 18. életévüket, a legidősebb elmúlt már nyolcvan éves. Nemek alapján vegyes az eloszlás, de az arány eltolódik a férfiak javára.

– Alkalmazkodási képességük, frusztrációs toleranciájuk betegségükből adódóan olykor alacsonyabb – folyatja Adrienn. – Ha az életvezetésben, a családi életben valamilyen nehézség adódik, akkor gyakran mélyen eltemetik azt magukban, vagy éppen intenzíven reagálnak rá. Így van ez intézményünkben is, ezért közösen, időről-időre átbeszéljük az együttélési szabályokat is, és stresszkezelési technikákat javaslunk. Célunk, hogy az ellátottak támogassák egymást, hogy kialakuljon egy olyan közösségben való gondolkodás, ami az egyént megerősíti, a közösséget lélekben összetartja.

A városrész jellege is segíti a beilleszkedést, hiszen Kisbácsa családi házas övezet. A szociális szakember elmondja, mennyire hasznos, hogy az ellátottak segítenek egymáson és megosztják egymás között gondjaikat, beszélnek saját démonaikról. Ha kell arról, hogy a depresszió mélyebb fázisait miként lehet átvészelni, kezelni. „Tudom, mit érzel, mert átéltem, s tudom, hogy ilyenkor ez mennyire sötét és szörnyű”, hangzik el ilyenkor. A sorstársak erőt adnak egymásnak, s ez fontos, hiszen a gondozottak szociális helyzete gyakran elég nehéz. Napi egyszeri étkezést – ebédet- négyszáz forint befizetése ellenében biztosít az intézmény, ezzel próbálják meg támogatni az amúgy is nehezített életkörülményeket.

– Az utóbbi években többen el tudtak helyezkedni a munkaerőpiacon, de a többség sajnos rokkantsági ellátásból él, ezért mi is igyekszünk munkát találni az azt igénylőknek. Számos sikertörténetről is beszámolhatunk, olyanokról, akik már aktív munkavállalók, sikeresen tértek vissza a munka világába. Személyes példájukkal bátorítják társaikat: „Látod, én megcsináltam, neked is sikerülhet!”

Bárány István önkormányzati képviselő, és mint helyi lakos, gyakran segíti az intézményt, neki köszönhető a kapcsolat az egyik  önkéntes napi projektvezetővel.

Az AUDI Hungária Motor Kft. által évente megrendezett Önkéntes Nap során főként felújítási munkálatokat végeznek a cég dolgozói. A projekthez szükséges anyagköltséget a vállalat finanszírozza. Idén először az Ladik utcai Napközi is  szerepelt a pályázók közt, nagy szükségük is volt a segítségre: az épület kerítése ugyanis elkorrodálódott az évek alatt és megdőlt. Schwarcz Balázs  projektvezető vezényletével a régit lebontották, új alap és talapzat készült, majd az új kerítést lefestették, a hátsó- és oldalsó lamellás fakerítést pedig kijavították és szintén új festést kapott. Az audis dolgozók munkáját  egy lelkes helyi csapat, továbbá maguk az ellátottak is segítették. A helyi összefogásnak köszönhetően a kerítés elkészültéig a Bácsai Polgárőrség felügyelte a biztonságot.

Az intézmény neve elég hosszú, ezért Adrienn és munkatársai gyakran csak „Ladiknak” nevezik a házat. Az ide látogatók segítséget kérhetnek, amely nem garantálja a teljes körű megoldást, de – mint egy ladik – lehetőséget nyújthat egy biztonságos „kikötő” eléréséhez.

 

 

Az utóbbi időben nyíltan beszélünk  a fizikai-és betanított munkaerő hiányáról, rámutatva többek között a vállalatok sokszor elhibázott humánpolitikai stratégiáira, valamint bizonyos vállalatirányítási trendekre, amelyek sokszor nem hoznak megoldást az adott problémákra.

László Zoltánnal, a Vasas Szakszervezet alelnökével beszélgettünk erről.

 

Hogyan áll most a munkaadók és a munkavállalók viszonya?

Ami riasztó számomra, hogy sok munkahelyen még mindig játszanak a határozott idejű szerződésekkel, Nyugat-Magyarországon meg főleg. Háromszor, négyszer, ötször hosszabbítanak, az ötödik után határozatlan idejűre kellene változtatni a szerződést, de rengeteg helyen ezt nem teszik meg, inkább kirúgják az illetőt. Tudjuk, hogy vannak ilyen cégek Győr mellett Enesén, Szombathelyen, Zalaegerszegen, sorolhatnám napestig.

Az ötödik év előtt egy-két nappal szűnik meg a szerződés, és nem kap újat a dolgozó. Ez pedig azt jelenti, hogy maguk a cégek nem bíznak abban, hogy ez állapot, ami ma jellemzi a munkaerőpiac és munkavállalók helyzetét, hosszú ideig fenntartható lesz. Elképesztő és egész egyszerűen elfogadhatatlan eljárás, főleg ilyen időszakban, amikor a cég örülhetne, hogy van olyan munkatársa, aki évek óta ott dolgozik, ismeri a folyamatokat, tisztában van a szabályokkal, otthonosan mozog a cégen belül.

 

’Hogy mégis meg merik engedni maguknak két dologra vezethető vissza: vagy nagyon rossz a foglalkozáspolitikájuk, vagy ők maguk sem bíznak abban, hogy akár egy év múlva munkát tudnak adni az embereknek.

 

Mi a helyzet a sztrájk tekintetében?

Sopronkövesden az Autoliv Kft.-nél nemrégen, olyan március-április környékén, a magyar autóiparban huszonöt év után volt egy kétórás figyelmezető sztrájk. Az emberek el is érték a céljukat, tizenkét- százalékos bérfejlesztés történt. Három hónapra rá készítettünk egy felmérést, ami azt a meglepő eredményt mutatta, hogy hiába történt béremelés, az emberek nem boldogabbak. Örültek, hogy több lett a bérük, de még így sem lett annyi, amennyit elfogadhatónak tartottak volna. Azt azért tegyük hozzá, hogy az osztrák határ közelsége miatt azon a környéken a bérezés és a pénz értéke is más. A cégnél most többet keresnek a dolgozók, mint az Audinál, pedig nem egy csúcsgyártóról beszélünk. Ennek ellenére a munkavállalók nem lettek elégedettek.

 

’Nem jött rendbe például a magánélet és a munka egyensúlya, ami kardinális kérdés. A belső karrier feltételei sem javultak, a kiszámíthatóság, és ahogy ők fogalmaznak: az igazságosság sem lett jobb. Még mindig jellemző, hogy kivételeznek az olyan emberrel, aki jóban van a főnökkel, vagy azért kerül magasabb pozícióba.

 

Ez kimondottan alsó- középszintű vezetői probléma. Azt láttuk, hogy a cégnél- ahol pedig sikeres volt a helyi szakszervezet - azért nem tört ki a Kánaán.

 

fotó: jokortv

 

Az elmúlt tíz-húsz évben nem voltak olyan lelkesek a dolgozók, ha sztrájkról volt szó…

 

’Az emberek már nem olyan inaktívak, mint pár évtizede. Sokszor úgy kell visszafogni őket, hogy ha most gyorsan beleugranak a munkabeszüntetésbe, az szimpla törvénysértés, vadsztrájk.

 

Nagyon meg lett szigorítva a sztrájktörvény, és akárhogy nem lehet ilyet csinálni. Volt olyan időszak, olyan egy hónappal ezelőtt, mikor sztrájkhullám volt az országban. Az Autoliv-sztrájk után öt-hat cégnél már sztrájkbizottságot akartak alapítani. És ez a hullám megint elindulhat, mert kezdődnek a bértárgyalások, és nekünk megint oda kell majd figyelnünk. Az emberekben csökkent a félelem, bátrabban fordulnak a szakszervezetekhez.

Nő a tagság létszáma, egyre több helyi szakszervezet alakul. És igen, elmondatható, a dolgozók sokkal jobban ki mernek állni a jogaikért, mint évekkel ezelőtt. Egyrészt mert láttak már pozitív példákat, másrészt, könnyen találnak olyan színvonalú munkát, mint ahol éppen dolgoznak- legalábbis a termelő ágazatban, akár Győrben is.

 

Győrben milyen képet mutatnak a vállalatok a karrierlehetőségek vagy a munkakörnyezet tekintetében?

A kép teljesen változó. Van, ahol jobban figyelnek a dolgozókra, vagy éppen gördülékenyebb az előrejutás. Biztos türelmetlenebb vagyok az átlagnál, de én mindenhol nagyon nagy lehetőséget látnék a fejlődésre, nem csak itt, hanem az egész országban. Emberibbé jogkövetőbbé, polgárbarátibbá kellene tenni a munkahelyeket. Ezeken a terülteken óriásit lehetne fejlődni, csak éppen szándékot nem látok eleget.

 

A cégek mennyire partnerek?

Csak a szükséges mértékig.

 

’Van, ahol még mindig ott tartanak a bizonyos szintű vezetők – és ez vezetői szintenként más – hogy erős vagyok, hatalmas vagyok, mögöttem áll a nagy cég, és a „ha nem tetszik, el lehet menni” mentalitás uralkodik.

 

Nemrég azzal fenyegetőzött egy művezető, hogy ha nem mennek be az emberek túlórázni, ki lesznek rúgva. Mindezt egy olyan helyen, ahol állandó túlóra van, mert kevés a létszám. Nem értette meg, hogy konkrétan akkor mondta el: „olyan kevesen vagyunk, hogy nektek többet kell dolgozni, de ha nem dolgoztok többet, még kevesebben leszünk.” Van, ahol meglenne a szándék, de a helyi menedzsmenteknél ütköznek falakba, vagy a vezetők empatikus érzéke nincs magas szinten. A humánusabb, a bevonó típusú vezetők kikoptak a foglalkoztatásból, sajnos az elmúlt 15-20 év nem nekik kedvezett. Nagyjából átmentek a nem termelő területekre, a katonás vezetőket pedig nagyon nehéz átvezetni egy teljesen más stílusra. Azt gondolom, hogy ezen a területen is egy különleges helyzet előtt állunk, nagyon sok minden át fog értékelődni a rövidesen a világban. Például a foglalkoztatás egy bizonyos szintje teljesen megszűnik. A robottechnológia, az informatika fejlődésével a nagyon alacsonyan képzett emberekre nem lesz szükség, és ezzel együtt más típusú vezetőkre lesz igény. Azt nem tudom, ezt hogyan tudjuk majd kezelni.

 

A jelenlegi szakképzés nem lesz-e hátránya ennek a váltásnak, ahol nyilvánvalóan felértékelődik a tanulási készség. A szakszervezetek, hogy próbálják kezelni ezt a problémát?

Igen, nagyon fontos lesz a jövőben, hogy a magyar emberek tanulási készsége, képessége hol tart. Vannak példák arra, mikor a munkavállalókat olyan képzésekre küldik el a cégek, ahol látszólag olyan dolgot tanul, ami nem feltétlenül köthető az aktuális pozíciójához. A legfontosabb a tanulási képesség folyamatos fenntartása.

 

’A magyar oktatás színvonala nagyon komoly hátrányt fog jelenteni 10 -15 év múlva a társadalomnak és az egyéneknek egyaránt. Főleg, az hogy nem vagyunk hajlandóak időben szembenézni vele.

 

A szakszervezetek viszonya mennyit változott az utóbbi időben, akár a kormányhoz, akár a munkavállalókhoz?  Illetve, mintha nem lennének annyira harciasak, bár igaz a Munka Törvénykönyve változásai elég kedvezőtlenek lettek ebben a tekintetben is?

A munka világa tökéletesen leképezi a társadalmat, és annak működését. Az egész magyar társadalom ilyen lett, mindent le lehet nyomni a torkán. A munka világában is ezt tapasztalhatjuk. Mostanában látok pozitív jeleket, már vannak sztrájk készültségek, szerveződnek társaságok, akiknek elegük van a munkáltatójuk ilyen-olyan dolgaiból, és keményen szembemennek vele. Ilyenből azért sok van. Január óta hét cégnél alakult olyan szervezet, ahol eddig nem volt hasonló, vagy teljesen a munkáltatót kiszolgáló dolog működött. Valami elindult. Volt olyan cég, ahol nem volt szakszervezet, de csináltak sztrájkot, úgy kellett őket leállítani.

Mennyire jellemző, hogy a szakszervezetek ki vannak szolgáltatva a cégeknek?

A szakszervezetek világa nagyon színes. A magukat függetlennek tituláló szervezetek, akik úgymond mindenkitől függetlenek, légüres térben mozognak. Sokkal kevesebb a lehetőségük, mint annak a szakszervezetnek, aki például a Vasas Szakszervezethez tartozik, és adott esetben a Vasas kívülről is be tud avatkozni, ha kell. Ráadásul a szakszervezetei jogok sérültek, a szakszervezetek működésének feltételei is romlottak az új Mt-vel.

 

És van lehetőség ezen változtatni?

Majd meglátjuk. Ha felébred a magyar társadalom, és elkezd olyan rendszerekben gondolkodni, ahol a rendszer szavatol. És ha kiderül egy emberről, hogy nem jó vezető, ne adj isten nem jó politikus, akkor ki lehet belőle menni, és egy ilyen rendszernek oszlopos tagjai lesznek a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek, akkor majd a szakszervezetnek is sokkal nagyobb lehetőségük lesz a kontrollra.

 

’Azok a társadalmak, amelyekben sokkal nagyobb a szakszervezetek presztízse, sokkal kisebb mértékben vannak kitéve mind gazdasági, mind társadalmi kríziseknek.


címlapfotó: origo.hu