Cziráki Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából életmű katalógust adtak ki, melyet a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban mutattak be. Április 18-án, a Cziráki Lajos alkotásaiból rendezett kiállítás utolsó napján került sor a kiadvány méltatására.

 

E jeles alkalomból Grászli Bernadett igazgató köszöntötte a megjelenteket, majd Cziráki Lajosné, a festőművész özvegye és Csiszár István, az egykori tanítvány beszélt az általuk szeretett és példaképként tisztelt emberről.

 

Igazi kuriózum és méltó tiszteletadás a gyönyörűen kivitelezett Cziráki 100 című emlékkötet, mely az olvasó elé tárja a teljes életművet. Ugyanakkor emberként is megismerhetjük a képek mögött álló művészt, hiszen Cziráki Lajosné háromszor is „megszólal” a könyvben.  A szeretet önmagával hat, önmaga sugárzásával győz, mint a nap melege.” (Cziráki Lajos)

 

A festőművész özvegye végigvezetett bennünket a szenteste idilljétől az utolsó 10 év fájdalmas bezártságáig. Az elhivatottság, mely Cziráki Lajost mindvégig alkotásra inspirálta, még a betegségben eltöltött időt is megnemesítette. Halála előtt három nappal még festett, utolsó képei, melyek már remegő kézzel készültek, példaértékű erkölcsi erőt közvetítenek. Utolsó pillanatig azt tette, amire a jó Isten kötelezte azáltal, hogy művészi tehetséggel áldotta meg.

 

A Győrhöz kapcsolódó fontos állomásokról is hallhattunk. Nemcsak alkotóként, hanem művésztanárként is sokat adott a városnak. 1959-től tanított a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben (1978-tól Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola). 1968-tól pedig a Révai Miklós Gimnázium tanára volt, ahol a rajzot és a művészettörténetet szerettette meg diákjaival. Közülük később sokan maguk is a művészi vagy a művésztanári pályát választották.

 

A kötetbemutatón a volt révais tanítvány, Csiszár István műgyűjtő osztotta meg, hogy milyen élményt jelent Cziráki Lajos képeivel együtt élni. Fokozódó energiát sugárzó, teremtő mintázatoknak nevezte a festményeket. Szemlélésük közben újabb és újabb gondolatok bontakozhatnak ki számunkra.

 

„Nem tudok bánni az emberekkel, vagy tán nem is akarok?… Jobb, ha visszahúzódom és alkotok. A többi nem rám tartozik, hanem a jó Istenre.” (Cziráki Lajos)A Cziráki 100 című emlékkötet kiadása Paár Attila műgyűjtő, a West Hungária Bau Kft. tulajdonosa támogatásával valósult meg. Szerkesztették Cziráki Lajosné és Horváth Tamás. Reprodukciók: Willingstorffer András.

 

forrás és címlapfotó: gyoriszalon.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

A múzeum legrégibb gyűjteményének létrehozása a múzeumalapító Rómer Flóris nevéhez köthető. Négy teremben helyeztük el a régészeti anyagot a neolitikumtól az Árpádok koráig terjedő időszakból. Az őskori leletek közül kiemelkedő jelentőségűek a nagybaráti halomsírok kora vaskori anyaga és a Ménfőcsanak határában feltárt kelta temető sírjaiból előkerült unikális fegyverleletek, kerámiák, ékszerek.

 

A második teremben a római kor emlékeit a területen lévő két legfontosabb település: Arrabona (Győr) katonai tábora és Mursella (Árpás) municipiumi rangú város leletei képviselik. A népvándorlás korából többek között a pannonhalmi hunkori fejedelmi leletet és az avar kor számos településének és temetőjének hagyatékát mutatja be a tárlat.

 

Az emeleti első teremben a honfoglalás és középkor emlékeivel ismerkedhet meg a látogató. Az Árpád-kori győri ispáni vár és püspökség jelentősége a középkor folyamán mindvégig megmaradt, ezt érzékelteti a történeti kiállítás folyosón folytatódó része.

 

Címlapfotó:mnl.gov.hu

 

írjon nekünk, ha látott vagy hallott valamit: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.

 

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Schima Bandi múzeum létrehozását kezdeményezik.

Az Aranykoszorú-díjas iparművész tiszteletére hoznának létre a városban egy múzeumot.

 

Schima Bandi ötvös és iparművész a magyar vasművesség egyik legjelentősebb alakja. 1882-ben Orosházán született, majd 1919-ben Győrbe költözött, ahol csaknem fél évszázadon keresztül élt és alkotott. Az Aranykoszorú-díjas művész alkotásait külföldön is elismerték, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy II. Vilmos német császár és V. Mohamed török szultán is kitüntette. Sőt, az olasz diktátori hatalmú Mussolini úgy fogalmazott róla: „Kár, hogy nem a mi emberünk!” - tudósít az off.media

 

Győr egyik városrészében, Jancsifaluban viseli egy utca Schima Bandi nevét, de alkotásait városszerte felfedezhetjük. Ilyen például az a cégér is, ami a hosszú évek alatt Győr egyik jelképévé vált: Az Aranyhajó.

2006-ban Balla Jenő vezetésével létrehozták a Jancsifaluért Egyesületet, amely főként a közérdek védelméért alakult. Az egyesület célkitűzései között szerepel az is, hogy a kulturális értékeket felkutassák és ápolják. Ennek szellemében, a Jancsifaluért Egyesület elkészítette a lent látható videót, amely Schima Bandi életét és munkásságát mutatja be. A filmet oktatási céllal 30 iskolába juttatják el.

 

Az egyesület most úgy döntött, hogy nyílt levélben kéri a városvezetést arra, hogy a méltán híres iparművész hagyatékaiból - jelenleg egy raktár mélyén fekszik - állandó kiállítást nyissanak.

MENNYBŐL AZ ANGYAL - MENJ SIETVE

Az üszkös, fagyos Budapestre.

Oda, ahol az orosz tankok

Között hallgatnak a harangok.

Ahol nem csillog a karácsony.

Nincsen aranydió a fákon,

Nincs más, csak fagy, didergés, éhség.

Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék.

Szólj hangosan az éjszakából:

Angyal, vigyél hírt a csodáról.

 

Csattogtasd szaporán a szárnyad,

Repülj, suhogj, mert nagyon várnak.

Ne beszélj nekik a világról,

Ahol most gyertyafény világol,

Meleg házakban terül asztal,

A pap ékes szóval vigasztal,

Selyempapír zizeg, ajándék,

Bölcs szó fontolgat, okos szándék.

Csillagszóró villog a fákról:

Angyal, te beszélj a csodáról.

 

Mondd el, mert ez világ csodája:

Egy szegény nép karácsonyfája

A Csendes Éjben égni kezdett

És sokan vetnek most keresztet.

Földrészek népe nézi, nézi,

Egyik érti, másik nem érti.

Fejük csóválják, sok ez, soknak.

Imádkoznak vagy iszonyodnak,

Mert más lóg a fán, nem cukorkák:

Népek Krisztusa, Magyarország.

 

És elmegy sok ember előtte:

A Katona, ki szíven döfte,

A Farizeus, ki eladta,

Aki háromszor megtagadta.

Vele mártott kezet a tálba,

Harminc ezüstpénzért kínálta

S amíg gyalázta, verte, szidta:

Testét ette és vérét itta -

Most áll és bámul a sok ember,

De szólni Hozzá senki nem mer.

 

 Mert Ő sem szól már, nem is vádol,

Néz, mint Krisztus a keresztfáról.

Különös ez a karácsonyfa,

Ördög hozta, vagy Angyal hozta -

Kik köntösére kockát vetnek,

Nem tudják, mit is cselekesznek,

Csak orrontják, nyínak, gyanítják

Ennek az éjszakának a titkát,

Mert ez nagyon furcsa karácsony:

A magyar nép lóg most a fákon.

 

És a világ beszél csodáról,

Papok papolnak bátorságról.

Az államférfi parentálja,

Megáldja a szentséges pápa.

És minden rendű népek, rendek

Kérdik, hogy ez mivégre kellett.

Mért nem pusztult ki, ahogy kérték?

Mért nem várta csendben a végét?

Miért, hogy meghasadt az égbolt,

Mert egy nép azt mondta: "Elég volt."

 

Nem érti ezt az a sok ember,

Mi áradt itt meg, mint a tenger?

Miért remegtek világrendek?

Egy nép kiáltott. Aztán csend lett.

De most sokan kérdik: mi történt?

Ki tett itt csontból, húsból törvényt?

És kérdik, egyre többen kérdik,

Hebegve, mert végképp nem értik -

Ők, akik örökségbe kapták -:

Ilyen nagy dolog a Szabadság?...

 

Angyal, vidd meg a hírt az égből,

Mindig új élet lesz a vérből.

Találkoztak ők már néhányszor

- a gyermek, a szamár, a pásztor -

Az álomban, a jászol mellett,

Ha az Élet elevent ellett,

A Csodát most is ők vigyázzák,

Leheletükkel állnak strázsát,

Mert Csillag ég, hasad a hajnal,

Mondd meg nekik -

mennyből az angyal.

 

(New York,1956.)

 

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat a Facebook-on? Nem? ITT most megteheted. Köszönjük!

Az Amerikai Egyesült Államokban törvény mondja ki, hogy egységes fizetőeszközt kell bevezetni. Ez lesz a dollár, melynek neve az alnémet nyelvjárási, illetve német-alföldi `daler`-ből (tallér) származik.

 

Az új pénzeszköz, a dollár mintája a spanyol peso, mely a XVI. és a XIX. század között a legfontosabb fizetőeszközök közé tartozik, mind Európában, mind a latin-amerikai spanyol gyarmatok egymás közti kereskedelmében.

 

Címlapfotó: legendavadasz.blog.hu

 

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat Facebookon? Nem? ITT most megteheted. Kérünk, támogasd portálunkat! Ha anyagilag nem is támogatsz még bennünket, de kattints az oldalon lévő reklámra, azzal már ezt is megteszed! Köszönjük!

Ezeken a légi felvételein Győr különböző arcait láthatjuk, belenézhetünk a történelem szemébe. A szürke szocialista búskomorságtól, a polgári derűs nyugalomig húzódhatnak a határok.

Igazából mindenkinek más jut eszébe ezeket a fotókat nézegetve, és ebben ez a szép. Mindenki felépíti magában saját városát, ha akarja, ha nem. Jó kicsit belebambulni a régibe. Csíz.

További képek a Légifotók Győrből galériában.

 

70-es évek, háttérben az épülő színház

 

Belváros, Baross utca, kb 1965

 

Belváros és a Mosoni-Duna

 

Iparcsatorna a 40-es években

 

Strand

 

Sziget, Püspökerdő és a Homokos strand

 

Városháza 1965 körül

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt.

 

A budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

 

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásának megkezdéséhez vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután számíthatott arra, hogy a nyugati nagyhatalmak nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott hősi forradalma így végül elbukott.

 

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok alapján mintegy 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve.

 

1957 januárjától a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte.

A forradalom leverését követő évtizedekben az 1956-os eseményeket a pártállami hatalom ellenforradalomnak bélyegezte és elítélte, de a rendszerváltás során megváltozott az események hivatalos értékelése. 1989. október 23. óta ez a jeles nap kettős nemzeti ünnep Magyarországon: az 1956-os forradalom kitörésének napja és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltásának napja, melyet az 1990. évi XXVIII. törvény iktatott a nemzeti ünnepek sorába.

Követed már a Boldogulj Győrben oldalunkat a Facebook-on? Nem? ITT most megteheted. Köszönjük!